(Traffic Sound Effect) -> ebből kb. 10mp-et hallgatni! : )
(Maroon 5 - never Gonna Leave This Bed)
* * *
Nincs is jobb dolog, mint felkelni arra a kurva csengőre! Már ezerszer elmondtam Melannie-nak, hogy inkább szereltessük le, de ő ódzkodott ettől, mert én mindig olyan mélyen alszok és nála nem ritka, hogy itthon hagyja a kulcsát. De ez a mostani barom, aki gyakorlatilag ráfeküdt a csengőre nem lehet Melannie, hisz este 8-kor már aludt és tudtommal nem lépett le… De akkor kilehet ez a vadbarom?!? Nagy elhatározottság kellett ahhoz, hogy nagy nehezen felüljek az ágyban, hogy megnézzem mennyi is az annyi, hogy mikor majd kinyitom az ajtót, majd a szemére hányhassam az illetőnek, hogy mit képzel ő magáról! Sejtettem. Még csak negyed 12 van, ki az a bolond aki hajnalok hajnalán képes zaklatni. Pár percig szűnni hallatszott lentről a csengő hangja, már épp vissza akartam dőlni az ágyba mire újra rákezdett… Most már tényleg elegem lett, felkaptam a hálóingem, botladozva belebújtam a kis pihe-puha mamuszomba és dörzsölgetve szememet, lassan elindultam a lépcsőn. Néha-néha megbotlottam, mert még bőven nem ment ki a szememből az álom és lassan elindultam a bejárati ajtó felé a nappalin keresztül. Mire az ajtóhoz értem, egyenesen felébredtem az egyre csak erősödő csengő hangjától és mint egy ideggyenge, téptem fel az ajtót.
A látvány ami fogadott olyan szinten meglepett, hogy nem, hogy köpni-nyelni nem tudtam, de pár pillanatig még levegőt is elfelejtettem venni. A szemben álló fél is egészen kidüllesztette szemeit, amit arra véltem, hogy őt is hasonlóan sokkolt a látvány és itt most nem arra értem, hogy a tegnapi smink maradványai még bőven az arcomon voltak, ami persze még a párnanyomoktól is szörnyen eltorzult volt. Annyira megfeledkeztem a külvilágról és persze egyúttal a velem szemben állóról is, hogy amikor Ő már beszélt is hozzám én csak azt vettem észre, hogy az ajkai mozognak. Egy pillanatra lejátszottam magam előtt a régi szép emlékeket még pisis koromból, majd végre amikor megrázott a karjaival, azokkal az erős karokkal, újra visszatértem az eredeti dimenziómba. Csak egy dolog szaladgált a fejemben és nem hagyott nyugodni hagyni, így hát feltettem a kérdést:
A látvány ami fogadott olyan szinten meglepett, hogy nem, hogy köpni-nyelni nem tudtam, de pár pillanatig még levegőt is elfelejtettem venni. A szemben álló fél is egészen kidüllesztette szemeit, amit arra véltem, hogy őt is hasonlóan sokkolt a látvány és itt most nem arra értem, hogy a tegnapi smink maradványai még bőven az arcomon voltak, ami persze még a párnanyomoktól is szörnyen eltorzult volt. Annyira megfeledkeztem a külvilágról és persze egyúttal a velem szemben állóról is, hogy amikor Ő már beszélt is hozzám én csak azt vettem észre, hogy az ajkai mozognak. Egy pillanatra lejátszottam magam előtt a régi szép emlékeket még pisis koromból, majd végre amikor megrázott a karjaival, azokkal az erős karokkal, újra visszatértem az eredeti dimenziómba. Csak egy dolog szaladgált a fejemben és nem hagyott nyugodni hagyni, így hát feltettem a kérdést:
* * *
Várom a véleményeket! :D
XOXO, Noami
Hű! Nekem nagyon bejön! Szívesen olvasnám tovább:) Rohadtul érdekel ki is az az Ő, és hogy kinek a szemszögén keresztül olvashattuk a fejit. Várom a fejit!
VálaszTörlésPussz
Szia!
VálaszTörlésNora blogán keresztül találtam ide.
Nekem nagyon tetszik.
Nagyon várom a kövit :)
puxa
Emy